A molnári benzinkútaszpirin és vizitdíj után kíváncsisággal vegyes undorral tapasztalom az egészségügyben továbbdüborgő reformot. A többiztosító egyelőre nem téma, Ferkó behúzta a kéziféket, de vannak a következőek: szivassuk tovább a dokikat a túlórapénzzel megkerülve valahogy az EU ajánlásait; kismamák nehogymá szülés után napokig a kórházban lebzseljenek; és odanyilatkozgatunk, hogy a diagnózisok több mint 22%-a téves. Legutóbbit mindenfajta konkrétum és alap nélkül. Micsoda nagyívű reform. Meglepetéssel olvastam azt is, hogy amennyiben kápéban leszúrom a pénzt, a kórházban, akkor előrevesznek a várólistán. Előbb világít át az MRI, előbb veszik ki a vakbelem. És talán előbb jutok új szívhez vagy veséhez. Fasza. Máris megyek és kötök erre biztosítást: befizetek mondjuk havi 50-100 ezrecskét egy külföldi biztosító társaságnak. Ők meg, ha kell nekem MRI, vagy új szív, vagy bármi, adják a zsetont és másnapra megvan. Gyíkok, kéne nektek is, mi? hátrébb kerültök, így jártatok. Többszintű ellátás és több biztosító. Ez kellett, máris jobb lett Magyarország, ha nem is mindenkinek csak nekem. Nektek meg kicsit rosszabb, bár ugyanannyit fizettek.

Túlórapénz, nyilatkozgatás a téves diagnózisokról, kismamák hazazavarása. Megy a kis dolgokon nagy szarrágás, ami minden csak nem elegáns egy szőke nőtől. Eközben már egy iskolás is megmondja lassan, hogy kéne már arra is figyelni, hogy a járulék formájában befizetett pénzek hogyan és milyen hatékonysággal költődnek el.

Kedves szőke nő. Az eü. ellátás színvonalát és az elszámolási folyamatok rendezését  korábbi főnököd mind-mind a többiztosítós modelltől mint csodától várta. Az összes intézkedésével elsősorban a környezetet a biztosító cégek számára kialakítani. És majd, a többiztosítós és versenykörnyezet automatikusan meghozza a hatékonyságot, a pazarlás megszűnését, gondolta ő. Eközben elmulasztotta azokat az alapvető intézkedéseket meghozni, amelyek közvetlenül javíthatták volna az ellátás szintjét, az adminisztráció csapnivaló voltát, és a szerteszét folyó pénzeket nyomonkövethetőségét. Emiatt, bármennyire is erőlködik, hogy a betegek érdekeit akarta, végső soron a rendszerbe bevonni kivánt - de egyelőre még ott sem levő - biztosítócégeket képviselte legjobban. De a molnárlajosi koncepció egyelőre beszart úgy tűnik.

A több biztosító sem a verseny nem automatikusan növeli a hatékonyságot. Erre van európai példa elég. A nagyobbik kormányzó párt sincs mellette. Németországban se attól jó, hogy ott több a biztosító hanem elsősorban attól, hogy ott nincs kupleráj.

Mentorod egy olyan könyáruházlánc-tulajdonoshoz hasonlíthatod, aki veszteséges és bezárja egyes boltjait, azzal, hogy "az élet kegyetlen nincs pénz"; "ennyi könyvhöz kevesebb bolt is elég"; bár jók a könyvek, de mállik a vakolat, stb.; nagyképűen szónokol az e-kereskedelem és a just in time rendszerek felsőbbrendűségéről: "ez a biznisz, érted, nyugaton is ezt csinálják"; bele is vág az átalakításba, erős küldetéstudattal, a legkevésbé fontos dolgoknál kezdve. És eközben akkora a kupleráj, hogy azt se tudja melyik boltban mi van, mennyi a bevétel, mit rendelt, az alkalmazottak hazahordják a könyveket és lopnak a kasszából. Te nem röhögnéd ki ezt a faszit, pártfüggetlenül is? Nem mondanád neki: figyi inkább nenyúljjá bele, ha nem tudod rendbetenni, akkor, hülyegyerek, nem értesz hozzá. Ne csavargasd csak úgy, vigyázz, mert van lejjebb is, sokkal. Tegyél rendet az üzletvitelben... és ha majd látod pontosan merre mennyi dönts majd felújításról és bezárásról, strukturális reformról ilyesmiről majd még azután.

Egyrészt van a kupi, kedves, és vedd azt is észre, függ itt Magyarhonban egy igen fontos kérdés. Legyen-e többszintű szolgáltatás, pénzhez kötve. Ez azt jelentheti például, szélsőséges esetben, hogy akinek olcsóbb a biztosítása nem kap új vesét. Vagy más drága kezelést, műtétet. Élhet művesével. Nem szabad a kérdést megkerülni sem maszatolni. Nincs eldöntve, erről is kellene beszélni, és jó lenne valamifajta össztársadalmi egyetértés, konszenzus. Sokan úgy gondolják az élet igazságtalan mindenképp, és igenis legyen több szint. Én viszont ennek ellenére szívesebben fizetem a járulékokat, de kapja meg mindenki. Pedig szarhatnék bele, ha több szint lenne, én úgyis a magasabbikban lennék. Szó szerint életbevágó kérdés ez. Nem szabad nekimenni mint tót az anyjának. Bő neked ez a kabát most. Foglalkozz a kupival egyelőre. Ha én vagyok te akkor:

Legelőször rendbeszedem és átalánytámogatásról (ágyszám alapján) tételessé alakítom az elszámolást, végig, a teljes rendszeren keresztül. Az intézmények munkaórákat és költséget számolnának el, minden egyes esetre, név szerint. Ha valakit három helyen is kezelnek, az összes kezelés, az össze orvos-és nővérmunkaóra, az összes gyógyszer legyen látható egy helyen. Gipsz Jakab trombózisa ennyibe került. Befizetések és bevallások dettó. Nem rakétatudomány, nem is nagy pénz, elhatározás kérdése. Először és elsősorban, mindenekelőtt szűnjön meg a pénztárból követhetetlenül kifolyó pénz. Pontosan ki után mennyit mikor fizettek be. Lehet, hogy lenne ott elég, lehet hogy nincs, ezt ma senki se tudja.

Másodszor, átalakítom a gyógyszerártámogatást - a "legolcsóbbat támogatom" egyébként tűrhető lépés volt Lajostól, egyetlen a hagyatékában, nem is ezért kritizálják elsősorban. De lehet az azonos hatóanyagot egyformán támogatni, ezt a szakmában jobbnak tartják.

Harmadszor, ami pénz marad még a kasszában, és amit extra kisírok a pénzügyminisztertől, azzal megyek kórházfelújításra, eszközre EU támogatásért pályázni.

Többiztosító "még nem időszerű kérdés", vizitdíj benzinkútaszpirin nem hülyeség de kis dolog, sokadik prioritás, nem foglalkozom vele. Kismamák egykét vagy négyöt napig maradnak a kórházban ne legyen már kulcskérdés. Kórházbezárás átsturkturálás amikor végre vége a kupinak és látom pontosan mi hol merre mennyi. Dokikat nem szivatom kicsinyesen a túlórapénzzel, elfogadom az EU ajánlást. Nem pofázok hülyeségeket sem, hogy "minden harmadik-negyedik diagnózis téves".

Egy ciklusra elég is, ezzel máris messzebb vagy mint bárki korábban. Ha ezt megcsinálod, már lesz annyi tekintélyed és tapasztalatod, hogy elkezdhetsz a többiztosítóról elmélkedni. Talán egyszer eljutsz odáig is, ezután, hogy lesz erkölcsi hiteled a pénztől függő többszintű ellátásról való párbeszéd megindítására. Addig is lassan, hisz a dokik és a betegek&egészségesek máris rühellenek. És ha én vagyok te, nem lécelek le elegánsan menet közben.