A mai post a népszavazásról szólna. De érdekes vita alakult ki a tegnapelőttivel kapcsolatban, a legvégére Corry belinkelte az MTA kutatóhálózatának eredményeit részletező dokumentumot. Mivel az akadémia reformjának szükségességéről szóló vita konkrét teljesítménymutatók hiányában a levegőben lógott, ezt most az adatok ismeretében pontosítsuk. Sőt ha már itt vannak az adatok, gondoljuk tovább. A népszavazás/kormánybuktatás várhat egy napot.
Eljutottunk odáig, hogy az Akadémia esetében közpénzről és közügyről van szó. És hogy az alapkutatás fontos, aminek azonnali megtérülését nem szabad várni. Mint Farady kísérletei anno. Vannak mérőszámok is, az egyes intézetek teljesítményéről, jól eldugva, az MTA honlapján. Csináltam egy egyszerű kivonatos összehasonlítást, a természettudományok oldaláról.
Az első két szám az alkalmazottak és a kutatók arányát mutatja. A harmadik és negyedik az intézettől megjelent cikkek (SCI által regisztrált helyen), és a megjelenés helyének valamint a hivatkozásoknak súlyozott összege, az impact faktor. Az utolsó szám a költségvetési támogatás, millió forintban. Csak a természettudományokra:
Eljutottunk odáig, hogy az Akadémia esetében közpénzről és közügyről van szó. És hogy az alapkutatás fontos, aminek azonnali megtérülését nem szabad várni. Mint Farady kísérletei anno. Vannak mérőszámok is, az egyes intézetek teljesítményéről, jól eldugva, az MTA honlapján. Csináltam egy egyszerű kivonatos összehasonlítást, a természettudományok oldaláról.
Az első két szám az alkalmazottak és a kutatók arányát mutatja. A harmadik és negyedik az intézettől megjelent cikkek (SCI által regisztrált helyen), és a megjelenés helyének valamint a hivatkozásoknak súlyozott összege, az impact faktor. Az utolsó szám a költségvetési támogatás, millió forintban. Csak a természettudományokra:
Szilárdtestfizikai | 165 | 115 | 179 | 435 | 839 |
SzTAKI | 291 | 212 | 83 | 63 | 1390 |
Matematikai | 90 | 67 | 118 | 70 | 496 |
Műszaki fizikai | 143 | 87 | 125 | 185 | 629 |
Részecskefizikai | 204 | 143 | 134 | 341 | 987 |
Atomenergia | 192 | 97 | 40 | 49 | 739 |
Csillagászati | 65 | 34 | 33 | 115 | 264 |
Anyagkémiai | 66 | 52 | 63 | 120 | 343 |
Szerkezetkémiai | 69 | 57 | 90 | 213 | 375 |
Felületkémiai | 51 | 38 | 24 | 47 | 261 |
Biomolekuláris | 72 | 61 | 42 | 108 | 384 |
Kémiai központ | 360 | 208 | 207 | 462 | 1631 |
Izotóp | 88 | 45 | 61 | 115 | 331 |
Geokémiai | 32 | 17 | 9 | 14 | 154 |
Geodéziai | 66 | 31 | 13 | 23 | 271 |
Földrajztudományi | 49 | 27 | 0 | 0 | 260 |
Atommagkutató | 191 | 95 | 218 | 404 | 852 |
Talajtani | 98 | 40 | 56 | 68 | 376 |
Növénybiológiai | 96 | 46 | 37 | 195 | 288 |
Genetikai | 114 | 50 | 27 | 156 | 219 |
Enzimológiai | 81 | 54 | 40 | 192 | 476 |
Biokémiai | 110 | 46 | 27 | 119 | 211 |
Biofizikai | 66 | 35 | 40 | 133 | 187 |
Ökológiai | 125 | 45 | 16 | 32 | 392 |
Növényvédelmi | 114 | 63 | 49 | 56 | 473 |
Mezőgazdasági | 219 | 70 | 39 | 44 | 699 |
Orvostudományi | 168 | 76 | 51 | 259 | 740 |
Limnológiai | 74 | 34 | 14 | 24 | 330 |
Állatorvostudományi | 57 | 28 | 28 | 31 | 218 |
A fentiekből kiszámolható egy pár származtatott mutató. Adminisztratív személyzet aránya. Egy főre jutó éves költség. Egy kutatóra jutó éves költség. Egy cikk költsége. Egy impact-pont költsége. Érdekes például, hogy az ATOMKIban vagy a KFKI atomreaktorában alig kerül többe egy kutatóév mint a Matematikai Intézetben.
Sokminden szól a mérőszámok kritika nélküli használata ellen. Egyes intézetek tevékenységei nem hasonlíthatóak össze a másikkal. Sőt, ha egy kutatót elkezdünk kizárólag a publikáció és az impact alapján értékelni, ettől függ a fizetése állása előmenetele, akkor majd roppant kreatív módon (végtére is tudós) kitalálja, hogyan lehet ügyesen publikálni és az impactot befolyásolni. Ami végső soron komolyan hátráltathatja a valódi kutatást.
Ne essünk túlzásba sem azonban. Azért, mert nem szabad kritika nélkül használni, nem jelenti azt, hogy ne használjuk egyáltalán. Számoljuk csak ki, és aztán vessük csak el, ha úgy látjuk értelmetlen. Ha egy kutató hat év után sem éri el a doktori fokozatot, gáz van. Ha egy intézet feltűnően kevés cikket helyez el, pláne összehasonlítva egy rokon területen működővel, nem lehet elmenni mellette csak azért, mert a mérőszámok nem tökéletes eszközök.
Rögtön kérdőjelesek a Geodéziai, Geokémiai, Földrajztudományi, Ökológiai, Mezőgazdasági, és Limnológiai intézetek. Nagyon keveset publikálnak, és nagyon kevés az impact. A Limnológiai eredményeit össze lehet vetni pl. a Növénybiológiaiéval. Tegnapelőtt élcelődtem a csiborpatkoldával, amit többen megkritizáltatok, hogy nem néztem utána rendesen. Akkor azt írtam fasznak kell ennyi limnológus, most itt az adat, az is ugyanezt mondja. A felsorolt területeken valószínű, hogy egyszerűen nincs ennyit kutatni. Lehet, hogy szükség van a tevékenységre. Megér-e azonban önálló akadémiai intézetet. Nem tudná-e a feladatot egy egyetemi kutatócsoport ellátni.
Figyelmet érdemel még a SzTAKI és az Atomenergetikai, ahol kevés a cikk a kutatóhoz képest. Lehet, hogy ott a minőséggel van baj. Ebben az esetben kirúgni az igazgatót. Nincs kutatócsoportokra lebontva, lehet van olyan ami nem oda való. Az is lehet, hogy ezek az intézetek nem alapkutatással, hanem alkalmazott kutatással foglalkoznak. Ez utóbbi esetben megkérdőjelezném, hogy a legjobb helyen vannak-e az Akadémia szervezetében. Ha alkalmazott kutatás, akkor közvetlenebbül kell az eredményeit hasznosító iparághoz csatlakoztatni. Ha például az Atomenergetikai alkalmazott kutatást végez, akkor fizesse az energiaszektor ne az átlagadózó.
A többi intézet az adatok alapján úgy tűnik rendben van. Publikálnak, hivatkoznak rájuk, a többi adat szerint is folyik a munka. Nem értem a részleteket, de erre cseppet sem sajnálom a pénzt. Megemlítendő - nem gyűjöttem ki az adatokat de ott van - de minden intézetnél szomorúan alacsony a pályázat útján elnyert pénz aránya a fixen osztotthoz képest.
Én nem akarok a fentiben dönteni, sőt azt sem szeretném, hogy a miniszter döntsön. De azt elvárom, adófizetőként, hogy a teljesítménymérőszámok és a lehetséges átalakítások igenis előkerüljenek az Akadémia belső reformja kapcsán. Nyoma sincs ott olyasminek, amit itt fenn összeszedtem. Puha langyos fürdő az, nem reform. Pofátlanság a teljesítménymérést elszabotálni - a vége az lesz, hogy mindenki kiváló, mindenki szorgalmas, minden szükséges, csak pénz kellene kétszerannyi. És ha nincs csak ennyi, akkor a tudóstársadalom el lett lehetetlenítve.
Mindent nem lehet, kedves Vizi E. Szilveszter. Gépkocsiparkot is, reprezetációt is, kiváltságos akadémikusokat is, az összes fenti kutatóintézetet is, jól fizetett kutatókat is, Tihanyt és a vendégházat is mind. Az átlagadózó nem így gondolja. Bár a kutatás fontos, a szürkeállományt meg kell becsülni, ennyi nem jár, ez nem belügyed, erről nincs közmegegyezés, "társadalmi szerződés". Kérdezd Hankiss Elemért.
Az egészségügyben a miniszter, átnyúlva a szakmai vezetésen bezáratott egykét kórházat. Az akadémia esetében nem így történt. Itt a minisztérium reformcélokat fogalmazott meg: versenyszerűbb finanszírozási rendszer, a saját munka értékelése és mérése, a feladatok definiálása A részleteket oldja meg az Akadémia. Csakhogy az Akadémia azt oldja meg, hogy ne kelljen semmit se tenni. És az a tény, hogy az Akadémiára nem rontott rá senki, nem jogosítja őket fel arra, hogy elszórakozhatják a saját megújítást.
Utolsó kommentek