Nem lehet ezt az őszödit elkerülni. Próbáltam de nem megy, még álmodtam is vele, íme, ahogy következik. Chamberlain megállapodik Hitlerrel. Münchenben megmenti a békét - egy évre. Lengyelország után elmondja: "Hitler lekéste a csatlakozást". Norvégiát Churchill nyakába varrja: az admiralitás első lordja, Gallipollit is jól elszúrta az előzőben. Májusban a francia front összeomlik, Lord Gort expedíciós hadserege menekül. De ő nem mond le. Nemnemésnem. Előkerül egy zártkörű beszéde: "Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Gyorsan eljött az igazság pillanata. És akarok most egyetlenegyszer mondani nektek valamit. Fantasztikus dolog politikát csinálni. Fantasztikus egy országot vezetni. Nem ígérhetek mást, mint vért, verejtéket és könnyeket". A későbbi nyilvános beszédeiben már a populista demagóg ellenzéki Churchill a felelős mindenért, persze. És a brit pilóták, a miniszterelnök őszinteségétől meghatva, a tenniakarásától fellelkesülve önfeláldozóan vetették magukat a rettentő létszámfölényben levő náci kötelékekre.
Tényleg, mondja már meg nekem valaki, minek mondott le akkor Chamberlain valójában? Hisz maradhatott volna ő is akár, mint korunk Batthyányija. Megtehette volna.
Tényleg, mondja már meg nekem valaki, minek mondott le akkor Chamberlain valójában? Hisz maradhatott volna ő is akár, mint korunk Batthyányija. Megtehette volna.
Utolsó kommentek