Pascal

Tomcat még előzetesben. Pedig a harcok elcsitulásával a hadifoglyokat elengedik. És Paizs Miklós is beugrik párhuzamként. Világnézetben ég és föld. Adott két tehetséges ember, akik provokatívan viccelődnek. Egyik az egyik, másik a másik oldalon, kiki a maga helyén. A történet, a fejlődés, pontosabban visszafejlődés mégis ugyanaz. Először nem veszi a fáradtságot, hogy rendesen utánanézzen.  Majd eltéveszti, úgy véli, a düh, a túlzás önmagában elég. Minden látható ok nélkül, a változás alattomos lassú és észrevehetetlen, mint a rák. És egyszercsak, még ugyanazt mondja de már nem provokatív és nem vicces. Kiszámíthatóan tendenciózus, a hátrányai kettősek. Egyrészt keményen megszívja a "szemét cenzúrával", a "politikai üldöztetéssel" szemben. Másrészt, ami még súlyosabb, az addig brilliáns dolog egyszercsak lecsúszik a harmadrangú középszar szintjére. Szerencsétlen idióták.

A Fehérvári úti piacon, az egyik eldugott sarokban álló használtkönyves asztalkáról előturkáltam Edgar Allan Poe ős-bűnügyi novellagyűjteményét - Legrand, Dupin - a legtöbb Babits Mihály fordításában - 1989, akkor 63 forint - és az árus unott négyszáz bemondását rövidke habozos után háromszázzal kontrázva, amely áron a tranzakció nyélbe üttetett, egy kitűnő könyvvel gazdagodva sétáltam hazafelé a kora délutáni nyárban. A dolgok ilyetén kedvező fordulatától optimista hangulatba kerülve a mai parlamenti tudósítás alapján értékeltem fejben az előttünk álló lehetséges politikai irányváltásokat, amely gondolataim itt veletek is megosztom.

Az elmúlt egy évet nem lehet másképp jellemezni, mint úgy, hogy a magyar politikai elitnek elment a józan esze. Kezdődött talán az intenzív vizslázással, rosszabbulélünkkel, és természetesen a költségvetési adatok kozmetikázásával. Ez betudható lenne a szokásos választás előtti felfokozott hangulatnak, amelyet az eredmény kihirdetése után lehiggadás szokott követni. Most azonban hibbant elrugaszkodás követte. Eltelt egy év, hova tovább?

Deák Ferenc, valahol, egy másik univerzumban.

Ott volt március 15.én, az ellenforradalom kitörésekor, sőt az utána következő évben is látták ittott feltűnni Kossuth követői között, de szerepet nem nagyon vállalt, és talán csak pletyka, hogy ott volt egyáltalán. Feltűnt azonban Windishgraetz seregében, tulajdonképp velük jött Pest-Budára a márciusi eseményeket követően. A Bécsben nyomott Magyar Tartományi Hírmondó adott hírt a császári csapatokkal való megérkezéséről. Hamarosan ki is nevezték a Magyar Tartomány teljhatalmú helytartójává, amit megszakítás nélkül töltött be az elkövetkezendő negyven évben.

És úgy is lett, frankón kirúgta. Benét is, Gergényit is. Úgy töltik el a hátralevő éveiket, nyugdíjban, hogy ha áttételesen is, de a rendőrbalhékért őket teszik felelőssé. Lehetett volna másképp is. Szakértőként dolgozni, megjelenni itt-ott, tűrhető köztiszteletben és becsülettel. Így meg, ha lesz is interjú öt-tíz év múlva, akkor is erről lesz szó. Most már az őszi dolgok is más megvilágításba kerülnek. Kevésbé emlékszünk a Rebisz kővel megdobált és megsebesült embereire. Inkább azokra a rendőrökre, akik gátlás nélkül lődöztek gumilövedékkel. És most a megerőszakolt csajra. A neveddel összekapcsolva. Hülye köcsög, lemondhattál volna már tavaly októberben. Megszívtad, rosszabbul jártál így, de fél könnycsepp se érte, mert miattad rosszabbul jártak a beosztottak is. Hacsak neked mindegy, hogy tisztességgel mész vagy csúfosan elsunnyogsz.

A tegnapi történések között elhalvanyul egy sólyomi megnyilvánulás. Országunk kissé bamba ragadozó madara roppant tehetségtelenséggel választja meg a legalkalmatlanabb időpontot. A térdeltetős-szoptatós ügy és az egyéb rendőrsztorik annyira betöltik látóhatárt, hogy ezúton le kell mondjak arról, hogy itt századikként kommentáljam. Remélhetőleg úgyis megoldódik magától, lesitteléssel, és a Rebisz feloszlatásával. Gergényi utódja tán arra is odafigyel majd, hogy a zsaruk be is tartsák ne csak betartassák a törvényt, pl: "basszameg kovácstizedes járjon elől a jó példával és csatolja be azt a kurva övet" - itt kezdődik. Pedig komoly amit a Közt.Eln.úr mondott, de kéne neki píáros vagy protokollfőnök, sajtófelelős. Mert az időzítés, az frankón és brilliánsan amatőr. Kíváncsi vagyok felfigyelt-e rá valaki egyáltalán.

A Fidesz kongresszus, sok baromiérdekes sőt roppantizgalmas személyi döntés meghozása mellett, nemsokára előhozza a vudut. Miszerint lehet adó- és járulékcsökkentéssel kilábalni a pöcegödörből itten. A szar magas és kettős: egyrészt az államháztartás eladósodása és egyéb makroadatok romlása, másrészt a strukturális reformok elmaradása. Az eladósodás úgy keletkezett, hogy 2002 óta minden évben többet költünk mint kellene. Az ok elsősorban a Megyó-féle osztogatás, amiből Feri sem tudott kilépni, és a Feri által végrehajtott adócsökkentés, leginkább a választás előtt meghozott ÁFA csökkentés. A strukturális reformok (egészségügy, oktatás, nyugdíj) átalakításának elmaradása úgy, hogy senki sem tett érte, az elmúlt négy ciklusban, se bal, se jobb.

Volt még a hiánnyal kapcsolatos sunyulás: "dübörög a puma, a jövőbe fektetünk". Nemcsak az olvasni nemtudók voltak itt megvezetve: Baló konkrétan kiröhögte Viktort, amikor utóbbi a két forduló között azt merte állítani, hogy 2006 végére tíz százalék lesz. Annyit tehetünk, hogy összedobjuk a pénzt, amilyen gyorsan csak lehet. Megvágunk minden költséget, példamutatóan élenjárva a képviselői juttatásokkal. Nem ördögtől való az sem, hogy amíg mi, úri becsületből összedobjuk a stekszet, addig te, Feri, leszerepeltél és húzzál. Vagy ha van bőr a képeden akár maradhacc is, ha már a parlament megszavazza. Batthyányi úgyse leszel, elkúrással fog említeni még a törikönyv is, ha neked ez kell.

De mi ez a voodoo - szimplán populista faszság és sötét narancsszín demagógia - vagy hogyan működik ha egyáltalán és mire jó?

Meglepetés ez a blog, magamnak, névnapra. A téma ami eddig. Politika, ahogy középen-enyhén-jobbra állva látszik. A gondolkodás szabadsága, valamint hit, tudás, etika és erkölcs. És további ilyenek, ami nekem szórakoztató. Magándolgokról nem. Számítok rátok, akik korábban máshol hozzámszóltak, írtak, kommentáltak, ellenkeztek, sőt azokra is akik beszóltak és lehülyéztek. Megtisztelnétek azzal, ha ezeket itt is érdemben megtennétek. De az utóbbi két kategória figyelmébe: szimpla faszokat moderálom, szubjektíven. Reklámokat is. Bejegyzés mindig lesz amikor van miről írnom, néha korábbi hozzászólások reciklálása és összefoglalása - w.blog.hu-ról többnyire. Amikor adódik, amikor kedvem és időm is, szóval nem rendszeresen.